Again...[Block B - ZICO] 2.rész

Egy hatalmas várostérképpel próbáltam eligazodni a hatalmas fővárosban. Sose volt az erősségem a  tájékozódás . Az útba eső emberektől kértem eligazítást, amitől még jobban megkeveredtem. Ilyen az én formám. Mondjuk az éjszaka közepén kóvályogni a városban nem épp a legszerencsésebb.Azért tovább kérdezgettem mindenkit hátha mégis sikerül eljutnom valahova. Magamban reménykedtem hátha valaki ismerőssel összefutnék ,de sajnos a barátaimat két éve eltaszítottam magamtól amikor Zicoval összevesztünk. Tanácstalanul leültem egy padra és a telefonomban kutattam hátha találok olyan nevet akinek a tulajdonosa kisegítene.
 - Úgy tudtam nem szeretsz kinn lenni ilyenkor. - szólalt meg egy ismerős hang. Felnéztem , hogy reagáljak mikor teljesen meglepett kivel is futottam össze.
 - Minhyuk hát te?
 - Jöttem kicsit kiszellőztetni a fejem... nem lényeg. Na de inkább az érdekel , te miért vagy itt.
 - Épp valami olcsóbb szállás után kutatok csak amilyen az én formám teljesen eltévedtem. Nem tudsz véletlenül valami nem túl puccos szállodát.
 - Várjunk. Miért is akarsz te szállodába menni?
 - Hát ... tudod... Yongukkal rájöttünk , hogy a kapcsolatunknak nincs jövője . Csak kissé hirtelen jött , ezért még új lakhely keresésére sem maradt időm.
 - Tudok egy helyet. - mondtam mosollyal az arcán, majd a kezemet elrántva húzni kezdett valahova.
 - Pillanat . A cuccaim. - nyúltam volna a bőrönd és a gitár után , azonban ő megelőzött ebben.
 - Majd én viszem te csak gyere utánam . - csak némán követtem egészen az épület kapujáig ahol épp bemenni készült . Ekkor esett le , hogy mégis hova akart vinni. - Mi a gond?
 - Itt a Block b dorm van. Miért jöttünk mi ide? Nem egy olcsóbb kis szállodát beszéltünk meg? - zúdítottam meg kérdésekkel.
 - Ugye nem gondoltad, hogy csak úgy hagyom ? Nálunk simán lakhatsz amíg találsz lakást. Most azért ne szórd el a pénzed. A fiúk is bírnak téged . Hisz régen mennyiszer ott voltál még a próbákon.
 - De Zico... amiket utoljára vágtam a fejéhez.. biztos megutált.
 - Te csak azt hiszed. Na de ne ácsorogjunk már itt . - húzott be maga után.
Mikor beértünk a fiúk lakásába épp P.O nézett valamit a TV-ben. A többiek meg a szobájukban voltak kivétel Zico aki még nem volt otthon. B-bomb szerint biztos még nem ért vissza a fellépésről. Leraktuk a cuccokat a Woo Jiho, Lee Minhyuk és Jaehyo tulajdonában álló szobában. Kis vita volt is belőle , hogy hol alszom de sajnos ő nyert . Mindenképp azt szerette volna ha az ő ágyában  , mialatt ő át megy Yookwonék szobájába. Ültem az ágyon és megakadt a szemem Zico éjjeli szekrényén . Még mindig kint van neki a közös képünk.
 - És nem szokott rólam beszélni a leader? - kérdeztem az épp cuccaival babráló B-bombot.
 - Hát elég sokszor szokott. Meg egy csomó dalszöveget írt rólad. Amióta nem vagytok együtt nagyon megváltozott. - hajtotta le szomorkásan a fejét.
-  Ezt meg hogy érted?
 - Azóta nem annyira jó kedvű . Mindig érezni lehet a beszédén , hogy bántja valami. Csak akkor mosolyog ha a BBC-kel van. Vannak napok amikor nagyon kijön rajta a szomorúság. Akkor rossz ránézni ahogy itt szenved a gondolataival.
- De hát ez nem miattam van. Ő csalt meg Hyunával.
- Utána ha láttad volna mekkora vitája volt azzal a nőszeméllyel.Mikor szakítottatok másnap már felkereste Hyunát és leordibálta a fejét. - mialatt mesélte hallgatódzódott, ahogy kattant a zár. - Kérlek várj itt - lökött be a gardróbba . Meg kell beszélnem a szöszivel , hogy maradhass. -
- Hali. - nyögte B-bombnak unott hangon .
- Zico nem baj ha pár napig Jinah nálunk alszik ?
- Tőlem...
- Biztos?
 -Én örülnék is neki , de mi a francér akarna itt aludni egy olyan aki a képembe ordította ,hogy egy érzéketlen tahó vagyok ? - szóval emlékszik még az utolsó kirohanásomra. - Az a lány utál engem és szerintem sokkal jobb dolgokra vágyik , mint velem egy levegőt szívni.
- Úgy gondolod ? Akkor nézd meg azt a bőröndöt meg a mellette lévő gitárt. Ismerős?
- És hol van ő ? - kérdezte én pedig kiléptem a szekrényből.
- Meglepetés.~

Zico szemszög:

A hosszú nap után fáradtan autóztam haza , otthon pedig egy kellemes meglepetés várt. Jinah, akivel két éve együtt voltunk ideiglenesen hozzánk költözött. Igazából még mindig szeretem őt de sajnos akkoriban nagy hibát követtem el. Hyunával szűrtem össze a levet ami kitudódott. Ezek után az életem teljesen megváltozott. Már sokkal lehangoltabb voltam a mindennapokban és hiányzott Jinah. Viszont most hogy itt van még talán kaphatok egy esélyt.

-Nem baj  ha én elmegyek aludni? - kérdezte tőlem félénken.
- Dehogy is . Fáradtnak tűnsz aludd ki magad! - mondtam és kimentem lezuhanyozni. Mikor visszaértem ő már édesen szuszogott. Befeküdtem az én ágyamra ami történetesen mellette volt és figyeltem ahogy alszik. Teljesen elbambultam a nézésében egészen addig míg egy hang ki nem ábrándított.
- Hé Zico,Zico... Zico hallod vagy most épp nyitott szemmel alszol? - suttogott JH.
- Ja , bocs nem figyeltem . Mit akarsz?
- Most akkor együtt vagytok? - meresztette rám kíváncsi szemeit.
- Sajnos nem . Már az is valami nekem , hogy láthatom.
- Akkor sok szerencsét azért. - jelentette ki halkan majd felmászott az emeletes ágy felső szintjére, ahol az alvóhelye volt.

*

Napokon át csak  aludni láttam , mivel nekünk már korán fel kellett kelnünk és későn értünk haza. Bár általában a fiúk közül is én értem haza utoljára ,hiszen a leader feladatok és a Buckwills is ott volt nekem . Persze tudtam , hogy Jinah nem csak lopja a napot mert mindenféle telefonszámok, lakás hirdetések és újságból kivágott albérlet cikkek hevertek az ágy mellett. Meg B-bomb elmondása szerint most plusz műszakokat is vállal az étteremben.Holnaptól viszont három napon át láthatom . Talán a túrán sikerül kicsit közelebb kerülnöm hozzá...~

Jinah szemszög:

 Rengeteget melóztam és keresgéltem a héten , hogy minél előbb békén hagyjam a Block b-t. Nem szeretnék a nyakukon lógni. Egyébként is, hogy a francba verjem ki a felemből azt az idióta szőkeséget, ha most vele kell élnem?
 Eljött a napja a kirándulásnak. B-bomb elintézte , hogy nekem is jusson sátor és hálózsák . Reménykedek , hogy nem valami elmebeteg mellett kell aludnom vagy éppenséggel olyan mellett aki álmában ha kedve tartja karatézik és jól orrba vág. Útnak indultunk és meg sem álltunk egészen a hegy oldalán lévő parkolóig. Innen gyalog vágtunk neki az erdőnek. Minhyuk egész úton kedves volt velem és jókat beszélgettünk , majd Zico elé vágott.
- Jinah ne vigyem a táskád? - kérdezte .
- Magam is elbírom, vidd a sajátod - utasítottam el kissé csípős hangnemben. Hosszú volt az út a tűzrakó hely fele de minden percét élveztem . Kyung rendesen elszórakoztatta a népet a baromságaival. Kissé figyelmetlen voltam és megcsúsztam, azonban mielőtt elestem volna Jiho elkapott. Felszínre törtek a régi emlékek. Akkoriban is ugyanilyen esetlen voltam és mindig megóvott attól , hogy össze vissza horzsoljam magam az ügyetlenségem miatt. Ó, Zico miért kellett elkapnod?
- Minden rendben? - tette fel a kérdést, majd én egy bólintás kíséretében kihámoztam magam a karjaiból. Miért kellett neki is jönni?..
Úgy egy óra séta után elérkeztünk a tűzrakó helyhez. Itt az egyik táncos vázolta fel hogyan tovább.
- A mai nap itt verünk sátrat és sütjük meg a húst. Pár nappal ez előtt átjártuk az erdőt. Egy kijutós játékot terveztünk amihez minden két fős csapat kapni fog egy térképet és egy listát amelyen különféle dolgok lesznek felsorolva. Az a csapat nyer , akik legelőször visszatalálnak ide. A csapatokat húzás alapján osztjuk fel . A táncosok nem játszanak.
Elkészítettük a cetliket a nevek kihúzásához majd Zico sapkájában összekevertük a papír fecniket. Pyo kezdte a húzást és nem mást kapott mind Taeilt. Láthatóan örült a fejének . A következő B-bomb volt . Ő Jaehyot húzta . Rajtam volt a sor.
 - Minhyuk - mutattam fel a cédulát.
 - Húzz újat B-bomb már JH-val van - egy sóhaj kíséretével engedelmeskedtem és reménykedtem , hogy nem Zicot kapom. Hát nem volt szerencsém.
 - Na mutasd már. - türelmetlenkedett Kwonie majd kitépve a kezemből kijelentette.
 - Övé a szöszi leander. Kyuuuuung  gyere ide velem vagy együtt. - visított.
 - Hé, nem kell ordibálni itt állok melletted - tette tenyerét a füléhez Park Kyung.
 - Változott a terv. Holnap lesz a keresgélés . Most szóltak a többiek , hogy otthon maradtak a térképek . Állítsátok fel a sátrakat és gyűjtsetek  tűzifát.
 - És ki kivel alszik? - fordultam B-bomb felé.
 - Úgy leszünk felosztva mit, ahogy az előbb kihúztuk, de ha nem akarsz Jihoval aludni cserélhetünk és aludhatsz mellettem is.
 - Akkor inkább veled szeretnék, ha ez nem gond.
- Rendben én szívesen alszok veled, viszont ha meggondolnád, magad csak egy szavadba kerül és visszacseréljük.
Miért is gondolnám meg magam? Zico a múlté és ahhoz kell tartanom magam, hogy távol tartom magam tőle.
- Na, akkor lássunk neki. – húztam ki a sátor alkatrészeit a tasakból és elkezdtem összeszerelni Minhyukkal. Elég gyorsan sikerült megcsinálnunk, sőt mi még kártyáztunk is, amíg a többiek még szenvedtek a sátraikkal. Kiskoromban rengeteget sátoroztam apámmal, ezért nem volt nehéz. Kis idő múlva már csak egy páros nem tudta összerakni az alvó helyét. Megsajnáltam a két jó madarat, így odamentem segíteni.
- Jaehyo ez fordítva van - vettem ki az alkatrészt a kezéből. – Zico igazítsd meg rendesen a vászont így el fog szakadni.
Egy kicsi segítség és már is megvoltunk Jihoék sátrával is. Nagyon hálásak voltak, amiért segítettem pedig semmi nagy dolgot nem tettem. Taeilék már a tűzifa gyűjtésével és meggyújtásával voltam elfoglalva. Becsatlakoztam én is és cipeltem a kisebb ágakat.  Lassan úgy éreztük elég ágat gyűjtöttünk, így neki álltunk sütögetni. Szorgosan szúrtam fel a husángomra a szalonnát,mikor feltűnt, hogy a csuklómról hiányzik a szerencse karkötőm. A francba...biztos amikor elestem leesett. Muszály megkeresnem . B-bomb kezébe nyomtam a botot majd felálltam és elindultam keresni.
- Hova mész? - szólt még utánam.
- Csak valamit megnézek. Sietek vissza - vettem ki a zseblámpám a sátorból és útnak is indultam. Nem nagyon vettem észre, hogy zavarna bárkit, ha meglógok. Aggódva néztem a földet és négykézláb tapogatóztam a kis ékszer után. Sokat jelent nekem az a kis karperec, nem adhatom fel könnyen. Kerestem és csak kerestem, mikor beakadt a lábam.Nem tudtam tovább menni, majd pánikolni kezdtem.Hangokat hallottam. Mintha egy állat közeledne felém. Mi van ha megtámad? És ha felfal? A zseblámpa eleme is pont most mondja fel a szolgálatot? Még is mi lesz velem?A többiek este közepén nem találnak meg. Féltem és kétségbeesetten próbáltam kiszabadítani a lábam...~
Folytatás hamarosan...